2016. október 10., hétfő

Elmélkedés a rántásról

Mi az a rántás?

Több variáció van egy tételre, én most arról szeretnék írni, amiből leves lesz... vagy esetünkben főzelék.

A rántás egy kényes jószág. Sokak szerint nem nehéz... eddig egyet értünk, én hozzátenném még, hogy "elrontani".  :D

Alapvetően nem bonyolult cucc, kell hozzá némi zsiradék, mondjuk olaj, meg liszt. Esetleg paprika, ha a recept úgy kívánja. Akkor mi ebben a nehéz? Szerintem az arányok. Én legalábbis mindig ott buktam el...

Szóval még egyszer, hozzávalók:


  • liszt (direkt lemértem, szószhoz kb 4 púpos EK)
  • olaj (kb 100 ml)
  • lábas
  • fakanál



Én mindig azt csinálom, hogy előmelegtem az olajat. Teljesen véletlenül jöttem rá, mennyivel megkönnyíti ez a lépés az életemet, ugyanis a liszt gyorsabban pirul, nem érkezik megszívni magát az olajjal. Minden más esetben nem csak a liszt szív, mi is, bár ha nagyon ragaszkodunk a hideg olaj - meleg liszt pároshoz, csináljuk, csak ne felejtsünk el kalkulálni a mennyiséggel (kevesebb liszt fog kelleni). Szóval beleraktuk a lisztet az olajban. A képen én is balfék voltam, siettem, így nem volt elég forró az olaj... mea culpa :D


Ha ügyesek voltunk, ezt látjuk rövid időn belül. A liszt elkezd habzani, mint a túltöltött Ariel a forgótárcsásban, ez a "remek" állag. Erre nekem csupán 15 évet kellett várnom, hogy megtudjam :D ugyanis korábban nem így nézett ki.



Hanem inkább így:


Rosszabb esetben így:


Ennek aztán általában az lett a következménye, hogy jóóóóóóóóól nyakonöntöttem olajjal, minek folyományaképp visszatértünk az első állapothoz, amit kompenzáltam egy nagy adag liszttel, amiből ez a második lett megint. Aztán mire ezt a végtelen ciklust sikerült megszakítanom, már annyi rántásom volt, hogy amikor felengedtem hideg vízzel, hiába minden imádság, szenesre égetett fazék stb, sajnos olyan sűrű lett, hogy megállt benne a fakanál. Kuka, újratábla... ne csodálkozzunk hát, hogy főzelék után rántott levest utáltam a legjobban csinálni :/

Borzalmas kiábrándító leszek most: a fentebbi képeket nem szemléltetésképp intéztem így, ezt a "túl sok liszt"-"túl kevés liszt" játékot sajna a mai napig eljátszom néha :D de mit lehet ilyenkor tenni? ÉSSZEL adagolni a hozzávalókat. + fél kanál liszt vagy + 2 csepp olaj. Kellemes türelemjáték. Ha túl sok lett a rántás a végére, érdemes leszedni belőle és hűtőbe tenni, bírja, szereti. Egy hétig is eláll (próbáltam)

Csináltam egy fél másodperces videót is, mert ez szerintem tényleg annyira nehezen feldolgozható, hogy látni kell (nekem sokat segitett), hallani, átélni :D




... és a vége:


Talán látszik a képen, szép aranybarna rántás, innentől már csak rajtunk múlik, mi lesz vele (ez szerencsére nem az a fajta, ami magától megy a kukába :D )

Tippek:


  • Húzzuk le a tűzről és kevergessük, amíg a lábas alja ki nem hűl. Én óóóóóó hányszor jártám úgy, hogy nyugodtan lehúztam a lángról, otthagytam, majd mire engedtem volna rá a vizet, leégett :S nem voltam vidám :D
  • Hagyjuk hűlni, mielőtt rátesszük a paprikát. Sosem értettem, miért keserű minden levesem és főzelékem, amit paprikával készTek, egészen amíg egyszer édesanyám fel nem világosított, hogy szintén a mocskos-piszkos lábasalja túl forró, így megég a paprika és keserű lesz. Nem éri meg, kb 2 percről van szó (annál nem éri meg tovább várni, mert az sem jó, mármint paprika szempontból)
  • Hagyjuk kihűlni, ha van rá mód majdnem teljesen vagy teljesen, sokkal kevesebb vizet vesz fel, és kisebb a valószínűsége, hogy kuka-kása lesz belőle (mert ami megdagadt a vízben, az kuka. Én is próbáltam már mindent, de csomós lesz és ehetetlen. Illetve mivel általában az dagad meg a leginkább, ami túl olajos, ezért nem ragoznám, milyen lesz az a leves/főzelék.. maradjunk annyiban, hogy tényleg, ne ér annyit, dobd ki, komolyan!)
  • Ha főzelékbe megy, főzzük el a zöldségek levét a lehető leginkább, mielőtt a vízzel már felengedett rántást hozzáadjuk. Ha levesbe lesz, előtte érdemes egy kevés vizet extrában hozzáadni a zöldségekhez.
  • MINDIG vegyük takarékra a lángot, ha hozzáadjuk a félkész kajához a rántást, vagy le is húzhatjuk a tűzről és várhatunk kicsit. Keverjük el alaposan, ha kell, pótoljuk a vizet, majd húzzuk vissza a lángra és/vagy tekerjük a lángot maxra. Ne felejtsd el megkeverni, a rántás semmi perc alatt leég!
  • Mindig fel kell forralni, ha nagyon sűrű lett, menet közben nyugodtan lehet vízzel hígítani.
  • Ha főzeléket főzöl, ne felejtsd el a heggesztő pajzsot és az azbesztmellényt: forrás közben ugyanis nagy buborékokban csapja magát világgá. Ha nem akarsz égéspöttyös lenyomatokat a kezedre és szép főzelékfoltokat a falra, épp csak rottyantsd fel, elég lesz neki (kb 2, még nagyjából kultúrált buborékig elég forralni)
Hát ennyit a rántásról, a következő bejegyzésben be is mutatom a gyakorlati alkalmazását egy hétköznapian túlbonyoított, eszméletlenül finom, végtelenül egyszerű, kegyetlenül trükkös, és abszolút gyors ételen :) Ne menjetek messzire ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése